Ez egy rettentően szomorú este. Hivatalosabban már nem is lehetne vége a gimis éveknek. Nem vesznek körül színesszagos új füzetek, tollak és kacatok, semmi ismerős izgalom, csak az érzet, hogy holnap turmixgépbe nyomnak. Eddig egészen meglepően nyugodt voltam az egyetemre menés…

aki kezdte ezt a blogot most egyetemre megy. Hónapokat hagytam ki mind napló mind blogírásban, főleg, mert a tervek az idővel együtt folytak el mellettem. De most itt állok egy új életszakasz, új élmények és barátok előtt és próbálok új rendszert építeni az…