kolibrilina 2007.03.23. 20:50

Fordult a kocka

Kicsit megváltoztak az érzéseim mióta írtam. A srácot kikosaraztam mikor feltette a "nagy" kérdést. Nem fejtem ki, hogy miért tettem ezt. Mert nem voltam szerelmes. Csak kompenzálta egy előző srác pusztítását. Gergő, a legjobb barátom. Hát, ezután nem sokat beszéltünk, most kezdünk helyre jönni. Nem tudom, hogy annyi összeveszés után amennyi köztünk volt, van e esély még arra, hogy jóba legyünk. Bár sok mindent túl éltünk. Már amennyit ebben a korban túl kell. Vesztünk össze, mert elhanyagolt, aztán azért, mert féltékeny és hülye voltam meg azért is, mert szerelmes volt, legalábbis hitte, és pont az ellenségembe. Persze az igazán gyerekes volt, de ezek után sok a csomó azon a bizonyos aranykötélen. Eddig mindíg küzdöttem érte. Mindíg küzdöttem az elcsesződött barátságaim helyre hozásáért. Sosem jött össze. Elvesztettem sok embert, legutóbb egyik legjobb barátnőmet. De már azt is kihevertem. Csak annyi, hogy belefáradtam küzdeni az elromlott barátságaimért. És mint mondtam, ezt eddig Gergővel is megtettem. Most nem. Talán megoldódik ez a dolog magától illetve ő is feleszmélt. Ezt a dolgot ott rontottuk el amikor más érzéseket is belevittünk a "kapcsolatba". De már nem fáj. Minden összeveszésünk fájt. Ez nem. Bár nem is volt konkrét összeveszés. Csak egyszerűen én sem tudom. Nem beszélt velem. Mondjuk, ezt nem csodálom, tekintve, hogy másik legjobb barátom, Gábor, aki amúgy az ő legjobb barátjai is, elmondta neki, hogy szerelmes vok belé. Ezek után nem csoda, ha nem érti, hogy mi van és miért mondtam neki nemet. És most össze is zavarodtam. 2 évig szerelmes voltam... És vagy 2 hónapja úgy érzem, már nem vagyok az. Csakhogy, most, hogy mondhatni tünet mentes vagyok, a srác elkezdett foglalkozni velem. Eddig is beszéltünk meg minden, de azért most más. Vagy csak én érzem úgy. Lényeg, hogy érzem, hogy megint elveszek, és azt nem akarom. Nagyon sokat sírtam miatta. Borzasztóan sokat szenvedtem, még ha ez furán hangzik is egy 14 éves lánytól. De az élet ebben a korban sem fenékig tejfel. Nem tudom, hogy mi lesz. Ez a nap is még jobban összezavart. Nem hiszem, hogy kéne bármilyen jelentőséget tulajdonítanom annak, hogy szemeztünk vagy ahogy nézett. Sokszor estem ebbe a hibába. Csak a kékes zöld szemei... Amikkel nagyon tudja, hogy nézzen. Mindíg ez volt a bajom. Ettől kétségbe fogok esni. De nem hagyom, hogy felszínre törjenek az érzéseim. Csak nagyon féltékeny lettem, mikor azzal a csajjal láttam akiért oda volt egy ideig. (bár a csaj játszotta az elérhetetlent, látszott rajta, hogy tetszik neki. most is, nem én mondtam, flörtölt vele) De leküzdöm az érzést. Utálnám ha megint ugyanabban a cipőben járnák. 2 év az én életem viszonylatában nagyon sok. Főleg még ehhez hozzátéve, hogy hány srácot kosaraztam ki miatta. Szóval be kéne fejezzem.

És ennyi lelkizés után inkább koncentrálok a mai napra. Németh László napot tartottunk a suliban, így nem volt tanítás. Először pont Gábor és Gergő amerikai foci bemitatójára mentünk. Majd' az egész osztály. Vicces volt, mert számitógép zseni Tibi meg Andris annyira jók vtak, hogy az amcsi focis vidi felét nem láttuk. Andriska csak 57szer nyomta meg a ctrl+alt+delet billentyű kombinációt. érthető az eredmény... Úgyhogy beszéltek a fiúk. Aztán drámára mentönk, ahol nagyrészt a kis 5 illetve 6.osok szerepeltek, mi nagyok kivontuk magunkat a forgalomból. Rémes, hogy mennyire ovodás szinten vannak. Bár lehet, ez csak azért tűnt úgy, mert én már rég túlnőttem a dolgaikon. Majd Kiskovács beszélgetett Fenyő Ivánnal, amire mi, dráma szakkörösök protekcióval mehettünk, ugyanis túl sokan jelentkeztek, így jegyek lettek nyomtatva. Belépők.:P Elképesztő, hogy ennyire ostoba emberek tudnak elhíresülni. Én nem vagyok benne biztos, hogy ő olyan nagyon jó színész, de efölött nem ítélkezhetem, hisz nem vagyok szakértő. Ámbár, sokat járok színházba is... De azt tapasztaltam, hogy ez a pasi ismer vagy 500 szót amit ezalatt a másfél óra alatt teljesen ki is aknázott. De az egy dolog, ha valaki nem rendelkezik valami nagy szókinccsel. De az, hogy nem képes értelmes, összefüggő mondatokban válaszolni színész létére, hát az fájt. Egyik szemem sírt- annyira gáz volt- másik nevetett, mert elképesztő volt az egész. ,,öö mer" Ezt tanítják a színművészetin? Mert akkor nagyon szomorú leszek, hisz egyszer én is oda akarok kerülni. Legalább, ha jól nézne ki lett volna valami jó az egészben. De így... Na mind1. Ezután sodoku-sztunk Virimmel meg Kristóffal, és sajnos Zsolt is odajött. Bár ő csak beszélt, nem segített-mármint Zsoltika- szóval hátráltatónak jó volt. Megoldottuk, viszonylag gyorsan a közepes nehézségűt. Jó volt. Utána pirotechnikai kísérletek voltak Zagyival. Teljesen elgémberedtem. Látványosnak látványos volt, viszont nagyon unalmas is. Aztán kiszabadultunk pont az esőbe. Élmény volt. Átázott a cipőm is, meg is fagytam, bár ez semmi volt szerdához képest. Akkor szoknyában voltam és fél órát álltam a nagyon hidegben. De lényegtelen. Megnéztem még a Lisa csak egy van-t ami sztem egy baromság, de azért nézem. Poén látni egy nőt, aki egy multinacionális cég élén áll, ami ráadásul divatcég és nem tud öltözködni. Arról nem is beszélve, hogy huszon x évesen kb olyan álomvilágban él, mint egy 5 éves. Na meg, asszem Davidot fogja választani, ami nagy hiba, mert Rocko sokkal értelmesebb és jobban is szereti. Más kérdés, hogy nem jó pasi, de hát Lisa se egy szépség királynő. Na meg David.. Hát pfujj. Aztán jött a Bűbájos boszorkák, ami viszont jó, mert eléggé feminista műsor. Végre nem pasik mentik meg a világot. Meg amúgy is, Leó egész jó pasi. Bár régen jobban oda voltam érte. Mostmár James Denton meg drága musical színészeim a befutók meg még pár szőke herceg.:P Szóval Született feleségek. Imádom az egészet úgy ahogy van. Aki nézi, annak nem kell magyarázni, aki meg nem, az úgysem értheti. Szívesen laknék a Lila akác közben. Van valami varázsa az egésznek. Most meg egy ideje gép elött ülök és még fogok is. De most abbahagyom, mert már kezd leszakadni a kezem, meg kezdek kifogyni is. Na jó, nem. Sosem tudnék kifogyni az írni valóból. de mind1, megyek.

A bejegyzés trackback címe:

https://kolibrilina.blog.hu/api/trackback/id/tr9550202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása