A Dolhaitisz nevezetű betegség elleni gyógyszer mellékhatásaitól szenvedek. Ez a koncert volt.:D Hallgatom a hanganyagot és megint úgy felpörögtem, hogy ihaj.:D Sohasem tudtam rock'n roll-ozni én:D Pápáráráppá. Nagyon jó kedvem van. Nem tudom mitől. 1es lett a matek tz-én, 2re állok, de 3ra zárt le. Az a vicces, hogy nagyon sokat tanultam erre a dogára. Sokat értem vele. Bezzeg ha nem tanulok akkor 3ra simán megírom. Érdekes... Megint összefüggéstelen vagyok meg hasonlók. Azt hiszem amíg meg nem gyógyulok nem írok többet. A tűz kialszik kezében, nem úgy mint régen váuáuááá.:D Atti. EEz a hang. Na, itt és most befejezem. A naplómat is teljesen eláztattam már a szentimentalizmusommal. Nem csak ebben a témában. Na jó megint nem tudom mit beszélek. Főleg, hogy írok. Elhatároztam, hogy még az eddiginél is többet fogok beszélni. Értelmes semmi. Meggyütt öcsém. Jujj, szegény. Most aztán hallgathatja a csöpögésem.:D Kellett neki feljönni.:D Jé, nem is ő. De ciki. Megint nincs kinek rizsázzak:D

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.