Nem tudnám meghatározni, hogy milyen a hangulatom. Nem mondanám, hogy boldog vagyok, legalábbis nem olyan erőteljesen, amikor bátran mondom, hogy igen, boldog vagyok. Nem vagyok szomorú sem, nincs is miért az legyek. Egyszerűen csak nyugodt vagyok. Legalábbis olyasmi. Hallgatom Sz.P.Sz.-el az Útvesztő minden út c. Elisabethből származó számot. Holnap átküldöm az Elisa számokat a gépemre. Októbet 26.-án megyünk rá anyával. Szeretném már tudni a szereposztást. Jó lenne ha Füredi Niki lenne Sissi, Zoli Ferenc József, Sziszi a halál és Attila Rudolf. Bár leginkább Niki és Sziszi a fontos. Bár a másik Franz Jozeph az Bádica, aki olyan rémesen esetlen a színpadon, hogy nem szívesen nézném meg a zord és kemény császár, férj és apa alakítását. Még Rómeót sem tudja eljátszani, pedig az hozzá illőbb. Elgondolkoztam azon, hogy hogy is jött nekem ez az írás szenvedély, meg a naplók írogatása. 4.ben elkezdtem írni naplót, de csak, mert a plázában láttam "Varázsnapló"-t. Harry Potteres cucc volt, akkortájt tört be ennyire a HP. Szóval megvettem a piros füzetecskét és elkezdtem írogatni. Érdekes dolgokat érdekes helyes írással. Tavaly halálra röhögtük rajta magunkat Zsuzsival. A kezdés: ,, Magamba elhatároztam, hogy csak akkor nyitom meg a naplómat, ha valami nagy dolog történik. Hát történt. A Gábor ráesett a jobb csuklómra. Bocs, az egész karomra. Iszonyúan fáj. " Ezen felül leírtam, hogy én meg a Fanni elhitettük az osztállyal, hogy boszik vagyunk. Értelmes... És leírtam, hogy szerelmes voltam a Lantos Dániel nevezetű egyénbe, aki azt hiszem eggyel felettünk járt. Lehettem is szerelmes, főleg, hogy soha egy szót sem beszéltünk. :D De amikor írtam, már nem belé voltam szerelmes, hanem egy hittantársam bátyjába. Az meg Levente volt. A Lantos helyes volt Levente meg aranyos. Következő oldal: ,, Készítek Varázs újságot. Én magam írom." Kiráály. Akkoriban az osztályban mindig újságokat csináltunk. Aztán V. 26-30-ig.,, Táborba mentünk. Szerelmes vagyok a Gáborba. Ez érzem, hogy igazi szerelem." Össze kellene számolnom, hogy hány igazi szerelmem volt... Kezdhetném mondjuk az ovis Bíró Pistinél... Most nézem 10 éves voltam amikor imádtam a Gábort. Aztán eszmefuttatás arról, hogy hogyan fogok összejönni a Gáborral... Olyan pontos j-vel... De azért látszik, hogy én voltam akkor is. Vagyis, hogy most is hasonlítok a 4 évvel ezelötti önmagamra. Egyik nap még szerettem Gábort, másik nap nem aztán megint és így tovább.Ez mostanra sem változott, mert ugyanúgy nem tudom szimplán elfelejteni a srácot... Ma lekicsinyítettem Andris táboros képeit és felraktam sozt. honlapra. Sajnos csinált róla egy nagyon jó képet... Így nem lehet felejteni. Ennek persze Viri örülni fog... Mert unalmas az élete az én szerelmi szarjaim nélkül.:P De a naplóknál tartottam. Szóval ez a 4.-5.es napló nem volt valami nagy dolog. Ritkán írtam bele és röviden. Aztán mielött elkezdtem a gimit, Aradon a Marikától kaptam egy A/5ös noteszt. És elkezdtem bele írni. Meg rajzolgattam bele és hasonlók. Életem egyik legszörnyűbb pillanata volt, mikor rájöttem, hogy ellopták. Év vége volt, 2 lap kellett volna és teli lett volna. Csakhogy tesi után- elött, valaki ellopta. A tételes füzetemmel egyetemben. Szerencsém volt, hogy akkorra már tudtam a vizsga anyagát. De a hangsúly eleve a naplómon van. Elveszett 1 év. Akkor azt hittem vége a dolognak, de nem volt, mert tavaly előkerültek lapok. Lapok amelyekre írtam egy-két dolgot... Emberekről. Természetesen az érintettek padjához került. Egyébként sejtem ki volt. Szecsődi. Kezembe is adott egy lapot ami történetesen róla szólt, és nagyon akarta tudni, hogy hogy élem meg az előkerülő lapokat... Aztán 6. előtti nyáron kaptam Marcsitól egy naptárat. Olyan határidő napló szerű dolgot. Vastag és tök jó volt. Azt hiszem majdnem egy évig írtam. Aztán betelt és vettem egy national geographykos könyvet. Szóval keményfedelű füzetet. Beborítottam két féle zöld papírral, a gerincére fehér hímzett anyagot ragasztottam és az elölső borítóra tollakat ragasztottam. Színeseket. Gyönyörű lett. Tavaly Január 8.án kezdtem meg a Jordi Labandásat. És valamikor a nagyon közeli jövőben fog betelni. Úgy 3 nap múlva. Amúgy azért a naplós írás ötlete nagyban A neveletlen hercegnő naplója c. könyvtől származik. Meg Cabot. Nagyon szeretem ezt a sorozatot, még ha elég sekélyes is. És mióta megnyitottam az első rendes naplóm, nem a HP-és szart, az írás összefonódott az életemmel. Az osztály társaim is megszokták már, hogy folyton írok. Persze nem a naplómba, mert azt többé nem viszem be, hanem lapokra, füzetekbe. Kell az, hogy naplót írjak, mert néha annyira teli vagyok érzelmekkel, hogy ha valahogy nem vezetném le őket, bizonyára felrobbannék. Van, hogy az írás sem elég, olyankor kell beszélnem. Általában Virivel teszem. Ha nem, akkor valakivel aki épp a "szám ügyébe akad". Amellett viszont, hogy mindig ki kell adnom magamból az érzelmeimet, ritkán árulom el, ha nagyon ki vagyok bukva. Osztályban legalábbis. A barátaimmal közlöm, de egyébként nevetgélek meg elvagyok, mintha semmi gond nem lenne. Annyi kép van elöttem amikor sírni akartam... De nem tettem, hanem nevettem... Így visszagondolva valahogy kívül állóként látom a dolgokatAhogy ott egy lány, aki nevet a többiekkel, és még úgy is néz ki, mint akinek jó a kedve, de ha közelebbről megnézem akkor látom, hogy a szeme nem nevet. Még csak nem is mosolyog. Nekem a szemem nagyon tükrözi az érzéseimet. Amikor szívből nevetek, márpedig én úgy szoktam kivéve mikor rosszul vagyok, ragyognak a szemeim. A nagymamám szerint.:) Egyébként tényleg, ha csak a szemeimet fényképeznék mikor nevetek, vagy mosolygok, akkor is meg tudnák állapítani ezt. Hmm, jól fogalmaztam. Na mind1, fáradok, majd holnap írok. Vagyis ma, mert látom már csütörtök van. De lassan le kéne feküdnöm, hogy 2 elött felébredjek.:P

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.