Szia Brili! Örülök, hogy itt vagy:-), én is régen jártam erre, néha benéztem, de láttam, hogy nem nagyon jössz már "be" és mindenféle alakult velem is, szóval én sem voltam nagy írásos-kedvemben:-) Ma már szép idő van, kell ez a léleknek:-) és kicsit virágosabban látom ilyenkor a világot:-) Tudom, most tényleg virágos, de érted, mire gondolok:-) És ha jól értem, mostanság te is virágosan látod:-) és okod is van rá:-) Én örülök, hogy ez történt (G.), de azért kíváncsi vagyok tényleg, hogyan éled meg és hogyan beszéltétek meg ezeket a dolgokat. A mailem-re írhatsz persze bármikor, tudod, már előtte is ott volt a lehetőség:-) Érdekes volt a húsvéti beszámolód is, ennyit éhezni???:-) Ezt ilyen komolyan veszik egyesek????:-) Jó, jó, tudom, egyes dolgokat én is meg még sokan mások komolyan veszünk a vallásban, de én bevallom, ezt az egész bőjtölést nem szoktam ennyire bigottan tartani, hanem inkább olyan lelki bőjtöt tartok. Persze, étkezésben is próbálom, nem zabálok nagyokat meg ilyenek, de azt, hogy ennyit éhezzek... na azt szerintem nem is tudnám:-) Persze, persze, menne, tudom, az ember sokat kibír, mint látjuk, erre te vagy a legjobb példa és micsoda remek kitartásról tettél tanúbizonyságot:-) És látod, a G. féle dolog is.... ha még visszapörgetsz pár hétttel ezelőtt mikről írtunk... és látod, kellett az idő és kellettek a fájdalmak meg a megbékélések, talán még az ünnep is meg minden, hogy csomó dolog átértékelődjön és más irányt vegyen:-) Jó lesz ez meglásd, szép tavasz jön ránk és ennek örüljünk. Bevallom, én már gondoltam rá, hogy te leléptél innen a blogról és arra gondoltam, hogy legalább néha hátha benézel hozzám egy emil erejéig... de azért örülök, hogy ez mégsem így történt:-) A másik dolog, hogy a könyvajánlót jó ötletnek tartom, néha én is gondolkodom azon, hogy valamilyen "lélekblogot" indítok, amibe csak úgy írok, gondolatokat, élményeket, nem mindig összefüggően, benyomásokat és majd csak meglesz, ha egyszer kell.... de iszonyú sok idő kellene hozzá, hogy ez rendesen kinézzen, gondozott legyen és ha belegondolok, hogy ennyi időt adjak a virtuális életnek... miközben a másik meg zajlik körülöttem, akkor mindig kételyekbe esek:-) Persze, azért a gondolataimat én is leírom, nem mindig bölcsességek ezek, néha a barátok leveleiben van meg, máskor itt a te kommentjeidben... :-) és hát így kicsit elvesznek, de talán mégsem-) Majd kimentem őket:-) Szóval most én is elköszönök, tényleg hepi vagyok a híreidtől és főleg attól, hogy véget ért ezt a halálközeli hangulatod, ami még nemrég rajtad volt:-) Akkor azért megijesztettél... hogy látja-e valaki, mi van veled, otthon a családban, vannak-e a szeretteid, rokonaid, szüleid olyan viszonyban veled, hogy megoszthasd velük a gondjaidat és őrizzék a titkot, tiszteletben tartsák a lelkiállapotod... Szóval aggódtam, de most már úgy látom, elmúlt a vész és jön a nyár:-))))) Vigyázz magadra és legyenek csodálatos napjaid és várom híreidet az emilen vagy itt:-) Szia, Sunny