Ez a kiírásom épp msnen is, nagyon találó, most. Meg máskor is. Írnom kell már ide is, csak még nem tudom miről. Érdekes, mekkorát fordult az életem az elmúlt évekhez képest. A fontos dolgok már nem fontosak, avagy igyekszem lényegtelennek tartani őket, és az életem  változatos pörgésének folyama is átment csendesen folydogáló patakká. Néha jön egy két meredek rész, vagy lejt, vagy emelkedik, néha útba esik egy két nagyobb kő, bucka, de olyan felejthető.  Történnek dolgok amik érdekesebbek, de valójában monotonnak érzem. Mostanában vidám voltam, ami jó. Jelenleg kevéssé vagyok az, bár Patti mindent megtett, hogy felvidítson, több kevesebb sikerrel. Magamnak köszönhetem az állapotot, majd elmúlik. Nem is szeretnék írni erről. A gondom csak az, hogy nem tudom kiradírozni a lelkemből a múltat, nem tudok még mindig tovább lépni... De egyszer talán menni fog. Addig is, jól elrejtem magamban a dolgot. Csak most egy esemény felszínre hozta, de mindegy. Néha nagyon gyenge tudok lenni és azt nagyon utálom. 

16 éves lettem. Tegnap. (ami, lehet, hogy tegnap előtt lesz, mire befejezem az írást) Gondolom, erről kellene írni. De mit? Próbálom megszokni, hogy megint öregebb lettem.:P Nálam ez mindig harc. Én vagyok a görcsösen fel nőni nem akaró ember. Más kérdés, hogy viselkedésben és gondolkodásban efelé menetelek, de mindegy. 

Elkalandoztam, most nem tudok itt lenni. Majd máskor befejezem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.