boldog, 2 napig. Jó volt. Tegnap mikor Zsuzsival sétálgattunk mondtam neki, hogy szép dolog, de úgyis vége lesz és majd csak ücsörgök azt kérdezve megint miért. A miért több szempontból is jó kérdés... Mert csak. Mert miért ne? Mert ez vagyok én. Mert ez minden.

Emlékem sincs róla, mikor miért és miről írtam utoljára. Telik az idő, a tavasz meg elbújt megint. A 2 nap alatt az idő is szép volt. Valahogy megint összefügg... Sosem lesz vége. Ki kéne tépni a lelkem... Nem akarok érezni semmit. Okkal, ok nélkül. Ez van.

Pénteken Hannával és Szecsával voltam, zöld béka, tea, fokhagymás padlizsán pástétom, oliva bogyós pástétom, csirkés caesar saláta, csokis mandulás kakaós mandula (tudok beszélni), kacagó eper, pina coladas tea, Baileys, gyümölcs mixes vizipipa, vodka meg ilyenek.  Nagyon jól éreztem magam, illetve rosszul indult, de talán ezért is tudott utána annyira jó lenni. Másnap reggel vodka narancs meg burgeres kávé (mondtam, hogy jövő héten meg anonim alkoholisták...) és egész nap fura hangulat. Megleptük Szecsát, szülinapja van ma. Felírtuk a neve betűit pólókra, hasunkra hogy szeretünk meg csináltunk neki is pólót (roppant kreatív lett) és ez történt. Persze nagyon örült. Az is rendesen jó volt, örültem, hogy örül. (Megint tartozom valahova érzés, de, hogy minek...) Nap végén Andriskának sikerült úgy felidegesíteni, hogy majdnem neki estem, de megerőszakoltam magam és így csak a karja bőre bánja (belevéstem a körmeim). Annyira feltört bennem a gyűlölet és indulat, hogy darabokra tudtam volna szaggatni. Hihetetlen vérmérsékletű vagyok.:P Ha egyszer bekattan valami, kész. És az a baj, hogy kezdik túlfeszíteni a húrt. Nagyon neki fogok esni valamelyiknek... Suli után megittuk a maradék vodka narancsot. hazajöttem, időmérő (ma nem, de majd írok f1ről) aztán jött Zsuzsi. leballagtunk és vettünk még vodkát meg narancsot. Most túladagolásban szenvedek.:P Visszajöttünk, megittuk, énekeltünk, beszélgettünk (hablatyoltunk) angolul földön fekve, filmeztünk, stb, hajnalban meg f1. Most szarul vagyok, egyrészt ez a sok vodka szétszedte a gyomrom, másrészt Pattival összekaptunk, megint nem értem és már elegem van teljesen. Halvány elképzelésem sincs, mi a frászt kéne csinálnom. Kb rettegek már, hogy vajon amit mondok nem e bántja meg, bosszantja föl, stb. 3 napja nem beszéltünk, erre vártam, erre így sült el... De most rájöttem mit csinálok.:P 

Ja, mire sikerült leírni addigra elment. Éljen éljen... Én is megyek most. Befejezem naplóírást is, meg tanulni is kéne vagy nem tudom...Odaadtam nővéremnek verseim, rettegett dolog, kitudja mit szól és az ilyen alkotásaim féltem a kritikától.:P

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.