Bambulok bele a sötétbe. Mögöttem meleg fűtőtest, fölöttem nyitott ablak, hideg ősz. A hülye szomszéd megint ilyenkor főz. Ütném.

Küzdküzdküzd. Annyira, hogy a sírással is. Na az a vicces... Akkor már minek. 
Meg a nikotinhiány. De inkább csak a pillanat. És a légutakon végig szántó füst... Csakmert igen, függök tőle. Mert boldogtalanság=cigi. Ja. És? De most nemnemnem. Hülye fogadalom. Hülye percek, órák, napok. Csak telik. Én meg tyúklépésben se. Nem leszek példa.

Miért főz?? Miért van a szobám hülye szomszédkonyhája fölött? Majdnem. Mellettem is az van. 2 is... 

Legyen szünet. Kikapcs. Nem lesz, nem megy. Agyat még lehet. Szivet nem. Na és? Már kezdtem kiesni a gyakorlatból. 

Fázik a jobb kezem. Tiszta hülyeség. És full kajaszagú leszek. Fel is állhatnék. Ez megint jó a gerincferdülésemnek. Mintha érdekelne. 

Jó a hangulat. Már nem tudtam mit kezdeni magammal. Elkezdtem hülye játékot nyomatni, de reménytelen... ez is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.