Ez a legutóbbi bejegyzésem nem épp ideális állapotban született... Nem tudom józanabb fejjel enyhíteni a dolgot, mert akkor eszembe jut, hogy tegnap mennyire fájt a hegem a gyapjú kardigán érintésétől. Szóval ez mindennapos.

Most meg megfáztam, de újabban az ilyesmi nem szép lassan, szipogósan tör rám, hanem félig meddig ágyba dönt. Azzal, hogy nem vagyok már gimis, együtt jár, hogy nem kapok el minden szar náthát és influenzát a tüsszögő, taknyos osztálytársaktól, viszont így kiszámíthatatlanabb bacik próbálnak legyőzni váratlan időpontokban. Ősszel egyszer már voltam egy jó kis neocitrán, acc, teafokhagymaszalonnahagymazsír, c vitamin, strepsils kúrán.. De lázas akkor sem voltam, csak mozogni nem volt erőm. Most is hasonló, épp várom a teám és, hogy Bence hozzon nekem életmentő neocitránt.

Bence szerint én ilyenkor átváltok vajákos asszonyba. Betegségeim első napjaiban mindig rendületlenül hiszek a fokhagyma, vöröshagyma, lilahagyma szalonnával és zsírral alkotott legyőzhetetlen kombinációjában. Aztán persze amikor már a bőröm is hagymaszagú, a hangom meg még mindig kissé Barry White-ra hajaz, akkor kénytelen vagyok megadni magam a gyógyszeriparnak. De most vizsgaidőszak van és jobb, ha nem húzom az időt ezzel.

Tegnap volt a kémia és agromet vizsgám. Előbbi 3as lett, utóbbi 2-es, de ebbe semmi energiát nem fektettem be, csupán emlékeztem néhány dologra földrajztanulmányaimból.

Ma leginkább műszakit kellene tanulnom, de még a szokásos időelcsapó tevékenységeimhez sincs kedvem jelenlegi állapotomban.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.