Sok dolgot leírni. De azt hiszem nem szükségszerű.
Elbasztam egynémely dolgokat, de nem olyan borzasztó a helyzet, mint elsőre éreztem. Csak át kell gondolni. A fejemreolvasás kellett. Hogy felébredjek. Azt hiszem az elsődleges probléma ez lett. "Belealudtam" az életbe nem gondoltam bele, hogy mit és hogyan teszek. 
Szóval Csipkerózsika felébred. Már egészségesebbnek érzem magam, mint 2 napja. Furcsa. De még nem tudom, igaz e. Vár rám még néhány naplóm. És szükségem van a téli szünetre. Meg kell szabadulnom dolgoktól és újra kell kezdenem dolgokat magamban. 
Valahogy sosem egyszerű.
Ha nem akartam volna azt tenni amit sosem akartam, és ha a jó oldalukról láttam volna a dolgokat... Nos nem tudom. Volt valami, amit mindig igaznak tartottam. Hogy a dolgok okkal történnek. És, hogy ha már megtörtént, akkor tanulni kell belőlük. (Mertugye művészileg épülni kell. Lehet ezt elfelejteni?) És egyébkéntmeg, ez van és így jártam.:) Csak mert most magamnak kell lennem. És ez az a két szókapcsolat ami naponta elhangzik tőlem... 
Valószínűleg az ember akkor veszti el leginkább magát, amikor rápörög a témára. Minél jobban akarsz valamit, annál biztosabb, hogy nem sikerül. Na erre sorolhatnám kis tapasztalataim, de nem teszem. 

A hétköznapok telnek. Lassan fél éve... Meglepően gyorsan repül el ez az év, a tavalyi rémálom-hosszú volt. Arra nem gondolok, hogy mindjárt fél év, mert csúnya halált fogok halni ha meglátják a félévim... De kissé belezavarodtam abba is, hogy mi is az, amit én megakarok tanulni, és mi az, amiből át kéne menni.:P És most éhes vagyok. És németet kéne tanulni. (Csak mert tudom, hogy engem készül feleltetni...)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.