Néha nem írtam a fontos dolgokról. (Mostanság a nem fontosakról sem.) Ilyen volt a Pattival való "szakítás" is nyáron. Nem igazán akarom megfogalmazni a miértjét, egészen pontosan azt hiszem nem is lehet. 
Ami fontos viszont, hogy ez egy olyan barátság, amit a legnagyobb konfliktusok, szívenszúrások meg személyiségváltoztatások sem törölhetnek el. Néhány napja gondoltam bele, hogy 5 éve ismerjük egymást. 13 voltam, hozzávetőleg februárban történt. 
Nem beszéltünk, egyszer, kétszer, néhányszor hónapokig. Most is eltelt majdnem fél év. De aztán tett egy lépést felém, én meg egy másikat, és találkozni is sikerült. A decemberem egyik legboldogabb hazafelé ballagása volt a vele való kávézás után. Néha befigyel egy kis tökéletesség. 

Hiányzott, hogy tudjam, mi van vele. Az is, hogy elmondhassam, velem mi van. 

Most megint egy találkozót próbálunk összehozni és remélem ez a csütörtök már megfelelő lesz. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.