You look into my eyesI go out of my mindI can't see anythingcause this love's got me blindI can't help myselfI can't break the spellI can't even tryI'm in over my headYou got under my skinI got no strengh at allIn the state that I'm inAnd my knees are weakAnd my mouth can't speakFell too far this…

Muszáj írnom. És képtelen vagyok elslattyogni a naplómig, hogy oda írjam, pedig talán nem kéne pont ide leírnom. Tudtam én, hogy az idillnek egyszer vége lesz. Az a furcsa, hogy a történtek ellenére, még mindig minden jó. Csak ez nem. Nagyon nem. Vágjak bele a közepébe? Vagy jobb…