Javítom, utólag, hogy ne lehessen ugyanúgy megtalálni. Azt a bizonyos beszélgetést is privátoltam.

Szánalmas, hogy az ember min bukik el... Tudtam. Niki írt msn-en, és ugye van a felugro kis cucc amin annyit írt, hogy izé izé üzenete:

helo. valszeg meglep hogy írock de azt kérdezném merő véletlen (ez volt az eleje, ennyit láttam), de pontosan tudtam, hogy mi lesz a folytatás. Megérzés. És igazam volt. Megtalált. És hogy? Rákeresett a xxxra. Azért ilyet... Én egy ősi postomba bemásoltam Gáborral való MSN részletem és neki benne volt a nevében a xxx... Pff. Ez nagyon komoly... Rákerestem én is csak magyar találatokkal, és azt hiszem 8. oldalon ott van. Mindig féltem, hogy megtalálnak, de nem gondoltam, hogy ennyi lesz. Így. Ekkora hülyeségen. Niki azt mondta, nem fogja elmondani senkinek, és azt hiszem bízhatom benne. Tulajdonképpen nem is azért nem akarom, hogy olvassanak az osztály társaim, mert félek attól, mit mondanak, ha megtudják innen, hogy mit gondolok róluk, mert ezt bármikor, bárki szemébe elmondom, és igazából azt hiszem mindenki pontosan tudja mit gondolok róla. És nem is túl sok időt töltöttem azzal, hogy másokat szidjak. Itt legalábbis.:P Csak nem szeretném, hogy a belső gondolataimat ilyen formában olvassák, megismerjék. Mert ez magán ügy. Senkinek semmi köze hozzá. És csak azok olvashatják akiknek én megengedtem. Bár ott van pl Virág, aki valószínűleg olvassa, még mindig. Bár remélem, nem, mert talán tisztában van vele, hogy ezek után nem túl etikus. De ez nem érdekel. Csak nem akarom, hogy olyan parasztok olvashassák, mint az Andris... Egyelőre nem teszek semmit. Ha majd lesz aki még megtalálja, ha visszahallok dolgokat, törlöm. Ennyi. Mondjuk akkor fognak szopni az emberkék de nagyon.

Ma azért sok jó dolog történt. Vagyis nem sok, de szép  napom volt. Zsuzsival elmentünk a Café five-ba, nagyon jó hely, írtó fincsi mandulás csokit ittam. Csak kissé forró volt... :) Az idő pedig gyönyörű volt, ez is elég lett volna, hogy boldog legyek. De már tegnap ilyen eufórikus állapotba kerültem együttélés után, mikor kiléptem a naplementébe, aztán pedig Gáborral megbeszéltünk mindent és nagyon feldobott. Jó volt. Ma pedig nagyon sokat séltáltunk Zsuzsival, UKból arra amerre régen laktunk, aztán vissza erre, meg SZTKnál és az ott lévő házak között... Meg volt a heti séta adagom.:D Könyvtárba is elmentünk, van megint sok jó könyvem.:) Na, ennyi mára.:)

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.