Mert nekem nincs jobb dolgom, mint betegnek lenni... De lehet, hogy azért betegedtem meg, hogy ne kelljen Patti szalagavatójára mennem. A tudatalattim valószínűleg felhívást küldött a körülöttem lévő baciknak, hogy hé, dögrovásra kéne küldeni ezt a testet, ide gyertek...
Végülis, rég nem vesztünk össze... Hála annak, hogy legutóbb 1 hónapig nem beszéltünk.
Anyám életemben nem túl sokadszorra nem enged ki a házból, mert még beteg vagyok. És nem akarja, hogy megint még szarabbul legyek, úgyhogy hiába győzködöm 2 napja, nem enged el a szalagavatóra. Ő nyílván nem tartja fontosnak. Én viszont tudom mit jelent, tudom, hogy 1 van és tudom, hogy akarta, hogy ott legyek. És lennék is, ha az elmúlt napokat nem olyan állapotban töltöttem volna, amilyenben tettem. Emellett én leszarnám, hogy nem vagyok még 70%os se, főleg a gyógyszereim nélkül- a bevételük után mindig jobb, de pár óra alatt igencsak csökken a hatás:P- de fiatal vagyok és felelőtlen.:P Ehh. Szóval elmennék én így, nem hiszem, hogy ez okozná fiatalkori elhalálozásom, de ezt az anyám másképp gondolja. (És nyílván nem én költöttem súlyos pénzeket az egészségesebbé válásomra.:P - Lassan leszokhatnék róla, hogy spontán diagnosztizálom magam és hasraütve eldöntöm, milyen gyógyszer is kell nekem. Bár második körben már működött...:P) És én meg is értem, hogy dühös, vagyis érteném, ha dühös lenne azért, hogy nem leszek ott. Csak valahogy olyan, mintha igencsak más állna a háttérben. Azt mondani, hogy ez nem Hanna búcsúbulija és nem Zsuzsi pizsibulija, övön aluli volt. Rohadtul unalmas, hogy folyton bekerülnek a konfliktusainkba, holott nem róluk van szó. (Kezdve, hogy NEM voltam Hanna búcsúbuliján, mert Vele kellett volna Romániában lennem- mikor lemondta késő volt átszervezni- és Zsuzsinak nincsenek pizsi buliaji. A csajbulikat én szervezem, és nem 1 emberért. Oké, a legutóbbi főleg Hanna kedvéért volt, mert én szarul voltam, de lelkileg. És anyám nem volt itt. Ergo nem volt akadály...) Azt hittem megbeszéltük, hogy most nyílván átrendeződtek kicsit dolgok, de dolgozunk a barátságunkon. Tudom, nem a legjobb mód erre az, ha nem megyek a szalagavatójára, de nem rajtam múlik, most tényleg nem. De míg köhögök és zsákszámra dobom ki a pzsket addig nehezen játszanám el az egészségest. Ez tényleg baromira bánt, de az nagyon nem tetszik, hogy mást is belekevert. És azért tudhatná, hogy bármikor bármi van, megyek. És anyám enged. Ha most mégsem, akkor az nem csak poénból van. Uuuuuuuuuutálom a konfliktusokaaaaaat.

Jó. Anyám is sajnálja, de az egészségem fontosabb. Hol nem szarom le? Tüdőm nem lesz mire 35 leszek, májam is csak elvétve, a gerincem már rossz, a szemeim meg csak idő kérdése... Szóval igazából ez nálam nem szempont a dolgokra.:P De azért kedves. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.