Elég sok helyről jön a késztetés, hogy újra írni kezdjem a blogot. Ebben a pillanatban úgy érzem, hogy elképzelésem végre megérett arról, mit is akarok. Tulajdonképpen ez nem sokban különbözik attól, amit 3(?) éven át műveltem itt, annyiban talán mégis, hogy érettebb és…

Akartam egyszer írni a Playing for change-ről, mert egy zseniális dolog, de ott a honlap (http://playingforchange.com/). Nyilván nem ez a legjobb dolog, ami kisülhetett az egészből (eleve, nekem  Grandpa Elliott az egyik abszolút kedvenc, csak miatta kéne New Orleans-ba utazni...), de…

Ed Sheeran túlértékelt. Nyilván azok közül, akik a korosztályából befutottak kiemelkedik, de ez valahol annak is köszönhető, hogy annyi alapvetően tehetségtelen ember lett felfuttatva. Persze kedves-aranyos a zenéje, de ahhoz, hogy olyan hiperelképesztőenfantasztikus legyen,mint…

Ez a legutóbbi bejegyzésem nem épp ideális állapotban született... Nem tudom józanabb fejjel enyhíteni a dolgot, mert akkor eszembe jut, hogy tegnap mennyire fájt a hegem a gyapjú kardigán érintésétől. Szóval ez mindennapos. Most meg megfáztam, de újabban az ilyesmi nem szép…

meg tudnék szabadulni az időről időre előtörő rettegéstől. Nem igazán tudom, hogy ezt fejben hogy lehet csak úgy megoldani, hogy hát igen, 18 évesen volt egy "kicsi" rákom, és végül is nem gyógyszereztek tele csak kétszer kimetszettek egy "kicsit", de ennek a nyoma és emléke…