Nagyon rég nem írtam... Nem is tudom, történt e velem bármi lényeges is. Megbetegedtem, most vagyok kilábalóban. Köszönet ezért Zsófinak és az állandó szellőztetésnek. Kibékültem Gergővel. Ő írt msn-en, hogy szülinapom van (ja igen, 15 éves lettem, már tényleg) meg…

Do you still remember how we used to be,Feeling together, believe in whatever my love has said to me,Both of us were dreamers, Young love in the sun,Felt like my Saviour, my spirit I gave you, We'd only just begunHasta Mañana, Always be mineViva forever, I'll be waiting,Ever lasting like the…

de teljesen mindegy. Nagyon le vagyok strapálva. Hétvégén Esztergomban voltunk. Kálmán, Tóni, Anna, Kati, Ales, Szandi, Babó, Attila, Zoli, Annamária meg anyu és Gyurci. Ami igazán nagy volt, az a tegnap délután. este- északa. Mi felnőttek, na jó, én meg a felnőttek kint ültünk a…

Én és a napló, illetve blog írás is, két külön világ. Mostanság. Pedig kellene. Csak egyre inkább kényszernek érzem, és én nem bírom a kötelezettségeket. Gáborral béke van. Van zavaró momentum, de ez van. Elfogadom és úgy teszek, mintha semmi nem lenne. Meglepődtem ma, írt…

Nem tehetek róla. Nem akarom, hogy így legyen, bár nem tudom miért. Nem tudom, miért történt így... De ez így nem jó. Beszélni akarok vele. Nem akarom, hogy végleg visszafordíthatatlan legyen a dolog. Ha még nem az. Telik az idő és teljesen elsodródunk... És minden egyes nappal…

olyan hiszékeny és naív, hogy az elképesztő. Etuka még ezelött úgy egy évvel vezette be a tele shopos kacatok világába. Azóta hajóutakra mennek ahol különböző csodaketyeréket mutatnak be, most pedig elmentek a Zepter előadására. Eddig annyira súlyos dolgokat nem vett.…