Nevezetesen etológia.  Igencsak összetett és zavarós, úgyhogy ezzel megfogok küzdeni... De minthogy érettségizni fogok belőle, úgyis kénytelen leszek megtanulni...

Etológia- az állatok viselkedése

Természetes és mesterséges környezetben megnyilvánulú magatartásokkal foglalkozó tudományág.

Célja: tárgyilagos leírás, ok-okozat, törvényszerűségek felfedezése

Ösztön:
Olyan magatartáscsoport, melyben vagy tanult elemek uralkodnak, vagy tanult és öröklött elemek hierarchiája jelenik meg. 

Örökletes viselkedés:
Nincsenek tanult mozzanatok, tapasztalat nélkül megjelenik, ingerre kiváltódik, formaállandó. pl.: Nőstény pókok 6400 mozdulattal készítik a petetokot-> örökölt magatartás

Magatartásformák:
(cél a fennmaradás)
-feltétlen reflex: adott inger, adott válasz
ezen belül egyszerű- egyetlen, meghatározott mozdulatsorból áll pl: nyálkiválasztás étel látványára, rovarok megmerevednek
és összetett- egész mozgássorból áll pl: pókhálókészítés, ha lerombolják megjavítani nem tudják

-taxis reflex: inger által kiváltott és irányított helyváltoztatás. Nem feltétlen formaállandó. Elsősorban alacsonyabbrendű (pl bogarak) élőlényekre jellemző. pl: napraforgó fény felé fordul

-öröklött mozgáskombináció: az adott inger hatására kiváltott fajra jellemző viselkedési sorozat (ezzel öö nem tudom mit akartam kifejezni). pl: mókusok diórejtő tevékenysége

-aktiválással kialakult öröklött magatartás: napos csirkék csipegető tevékenysége- ha nem látnak hosszú, vékony tárgyat ( lehet ez a saját lábuk), nem kezdenek el enni

Két tényező határozza meg ezek végbenetelét: 1. a környezet 2. azokat az ingereket, melyek kiváltanak egy adott tevékenységet, kulcsingereknek nevezzük. Lezajlásuk előre meghatározható.

Szituációtól függő magatartásforma:
1. elkerülés (averzió)
2. megközelítés (preferencia)
Előre nem kiszámítható, az adott helyzettől függ.
Pl: a béka elmenekül egy felé közelítő nagy tárgytól (de ugrohat vízbe, bokorba, stb)= szupernormális inger- mégjobban kiváltódik, ha az inger különösen nagy

Tanult magatartásformák
A környezethez való alkalmazkodás során sajátítja el az állat. Fontos a tapasztalatszerzés. Minél fejlettebb a faj és az egyed, nő a szerepe.
-életszakaszhoz kötött (bevésődés, imprinting)
csak egy bizonyos korban lehet elsajátítani
3 csoport: születés után közvetlen- kiskacsáknál mozgó tárgy követése (10-13 óra). Ivarérett korban az első mozgó tárgyhoz hasonlóval.
önálló élelemszerzés ideje- néhány alkalom után képesek meguktól is megtanulni, de nem esznek belőle (görény, hörcsög)
szaporodás ideje- (ivadékgondozás) az utódállat hangja és mozgása váltja ki az ivadékgondozást-tyúksüketítés
-életszakazhoz nem kötött
megszokás (habituáció)- a gyakran ismétlődő ingerek iránt az állat válaszreakciójának mértéke csökken pl.: csigák mellé ütögetés
érzékennyé válás (szenzitizáció)- ismételt ingerek hatására érzékennyé válik, ha azok kellemetlenek számára. pl.: laposféreg- áramütés
ingertársításon alapuló feltételes reflex (kondicionálás)- kell: 1, megelőző közömbös inger 2, meglévő feltételes reflex 3, gyakorlás vagy megerősítés
pl: kutya nyálelválasztása az étel látványára megindul. Ha csengő szól közben, később a csengő hallatára is elindul, de ha nem kapja meg az éltelt (megerősítés), ez a reflex eltűnik
-aktív cselekvés útján történő tapasztalatszerzés- operáns tanulás= az egyed szükségleteinek kielégítésére új mozgásformákat sajátít el, tapasztalatai segítségével önmagát vezérli pl: cica a pedállal, itt is fontos a megerősítés
-belátásos tanulás- eszközt használó állatokra jellemző, adott probléma vagy helyzet megoldásához meglévő viselkedési elemeket rendez megfelelő sorrendbe pl: gorilla összeilleszto a botokat
-látens/ lappangó tanulás- elsősorban rágcsálókra jellemző, az egér bejárja a labirintust, bebarangolja és 2. alkalommal a legrövidebb úton megtalálja a sajtot

Az állatok létfenntartási viselkedése

A fennmaradásért folytatott versengés eredménye.

-Tájékozódás
passzív és aktív
passzív- a környezet ingereinek és tárgyainak felismerése pl: papucsállatka tudja, hol van oxigén és széndioxid dús víz, a víz oxigén tartalma a tájékozódási pont. A rovarok úgy repülnek, hogy a jobb és bal oldali szemükbe is egyforma fényességű fény essen, ingerhez kötött. Cserebogár tárgyakhoz köti, a fa az irányadó, de ehhez viszonylag világos égbolt kell. A méhfarkas megjegyzi a fészke körüli dolgokat.
aktív- az állat aktívan részt vesz a tájékozódásban- jeleket bocsát ki

-Táplálkozás
1,táplálékkereső magatartás
2,zsákmányszerző magatartás
1,egyszerű és összetett, az egyszerűnél nincs keresés, a táplálékot a közvetlen környezetében megtalálja (pl földigiliszta- föld). Összetettnél keresni kell, az érzékszervek segítenek, más más érzékszerv a különböző fajoknál pl: fenyőormányos bogár a lucfenyő kérgéből táplálkozik, szaglása segíti, kémiai ingerek érzékelése, 1 milliós higításban 10m-es távolságban is megérzi
2, a támadó magatartást közvetlen tapasztalat útján szerzi meg az állat- kisróka és a sün találkozása, közvetett tapasztalatszerzés

-Szaporodási viselkedés
ciklikus szaporodási viselkedés- időszakos, kutyák, macskák
külső inger által kiváltott- folyamatos, a napszak és időjárás is kiváltó ok, tyúkok

1, párválasztás
minden élőlénycsoportnál más inger váltja ki
halaknál szín, lepkék szag, szentjánosbogár fény
legtöbb fajnál megelőzi a hímek közti küzdelem, nem csak az emlősöknél, halaknál is. vízcsapkodás-> szájcibálás- másik lélegzetét gátolják, a gyengébb színei halványulnak és az erősebb abbahaggya

2, udvarlás/nász
nem minden fajnál van, de gyakori
hímekre jellemző magatartásforma, szerepe a távolság csökkentése és az izgalmi állapotok összehangolása
viszonylag alacsony rendű állatoknál is- nyolckarú polip a párzókarjával simogatja a nőstényt, míg a színük össze nem hangolódik, azután kezdődik a párzás. A halaknál pl a tüskés pikónál. Miután a nőstény elég ikrát termelt kívülről is látható, ilyenkor a hím lekíséri egy fészekbe amit ő készít el, viszont a nőstény csak akkor rakja ki az ikrákat, ha megnyomogatja a hasát.

3, párzás
minden fajnál másképp valósul meg

4, ivadékgondozás
bizonyos fajoknál csak mechanikai védelmet jelent- bölcsőszájú halaknál a szájukban tartják az utódokat kifejlődésükig (úszóképesség)
fejlettebbeknél táplálás is- már a rovaroknál is- ásódarázs, földalatti fészek, megbénított hernyókat is berak és a fejlődő peték ezekkel táplálkoznak

Társas viselkedés:
-asszociális fajok- nincs az egyedek között tartós kapcsolat
-szociális fajok- vannak örök életre szóló kapcsolatok és csak a szaporodási időszakban tartók, akkor is egyetlen vagy több

Szociális fajok:
1, Nyílt közösségek- időleges tömörülés, a létszám tág határok között változik, közösen oldják meg a táplálékszerzést és a védelmet, összehangolt működés- vonuló madarak, farkascsorda, bölényhorda

2, Zárt közösségek- szoros kapcsolat, idegen egyedekkel szemben elutasító magatartás
több fajta:
-család- szülő állatok és ivadékok, rövid életidejű közösség, mert csak az ivadékok felneveléséig tart, 3 fajta: szülői család- mindkét szülő kiveszi a részét az ivadékgondozásból, anyacsalád- az anya látja el a feldatokat, apacsalád- az apa látja el őket
-nagy család- több nemzedék él együtt-> hierarchia pl: majmok
-kolónia- tömegesen együtt élő, közös helyen szaporodó, közös helyen ivadékot gondozó egyedek, az utódok ott maradnak ahol felnőttek, de szétszóródnak a környezetben
-államalkotás- rovaroknál jellemző, nagyszámú egyed együttélése- hierarchia, ez állandó. Ha megváltozik, közdelem előzi meg. tyúkoknál- csípésrend= a kakas mindenkit megcsíphet, őt senki, tyúkok között is kialakul, az alatta lévőt mindig megcsípheti

Állatok kommunikációja
-célja az információátadás
-jelrendszer alapján történik-kémiai, akusztikus, vizuális
-fajtárs és egyedek megismerése
-csoportbeli rang közlése
-létfenntartási viselkedés megszűntetése, beindítása

Kommunikáció
-veszélyjelzés, létfenntartó tevékenységek jelzése, stb

Kémiai kommunikáció
- ún. feromonokkal történik, ezeket a kültakaró mirigyei termelik és választják ki. További csoportosításai: szex feromonok- párválasztást segítik, legjellemzőbb a lepkéknél a feromonokkal való kommunikáció, egy hím 4 km-ről megérzi a nőstényt
territóriumjelző- a feromonok a területeket jelzik, kutyák, macskák, egerek, a fullánkméhek a táplálékhoz vezető utat jelzik így
szolgálhat riasztásra is- ha egy hangyát kellemetlen dolog ér feromonokat bocsát ki, hogy társai ne menjenek arra
ivadékgondozást segíti- a sügér friss vizet csapkodott egy kísérletben, mert az ivadékok feromonjai ott voltak és ez alapján akarta ellátni őket
-primer feromonok- a fajtárs élettani állapotát és egyedfejlődését módosítják pl: a méhkirálynő termel ilyet, ezzel megakadályozza  a többi nőstény ivarérését

Vizuális:
- a méhek táncolnak ha a táplálék közel van, ez körtánc, ha távol van, rezgőtánc. Ha 2 km távolságra van a táplálék, 50-60 m pontossággal áttudják adni.
-a szentjánosbogár kiáll egy fűszálra ha párzani akar és többször felvillan. Ha ezt egy nőstény meglátja és ő is akarja, szintén kiáll egy főszálra és 2 mp-el a hím után villannia kell
-rangjelzés is lehet vizuális pl: az egyed behúzza a farkát ha magasabbrangú jelenik meg

Akusztikus:
-zárt, csak a fajra jellemző elemeket/készletet tartalmazza, analóg, az intenzitása hordozza az információt, csak azok az állatok képesek erre, akiknek van hallószervük, pl: madarak különböző fajoknál specifikus hangrendszerük van, de a vészjelzés ugyanaz

ENNYI. Elfáradtam. Máár csak... Angolt kell szótáraznom, ezt átnézni még párszor, töri 1 oldal, német szavak és múltidős cucc éés asszem csak ennyi. Persze nyílvánvalóan nem fogom mindezt megtanulni... Most a bioszt valószínűleg hagyom. Holnap dupla művtörivel kezdünk... Most gondolkoznom kell.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.