kapok mindent. Mert olyan kibaszottul nagyképű vagyok. És ha van Isten, és én hiszem hogy van, akkor addig nem fog békén hagyni míg le nem töri a szarvam. És igaza van.

Majd ha nem gondolom, hogy nekem minden élből járna, vagy, hogy amit én csinálok az mind jó, és, hogy feltétlen jobb vagyok bárkinél ha belekezdek valamibe, de legalábbis tutira az lennék, ha én csinálnám... 

NEM. És lehet, hogy úgy tűnt, hogy változtam e téren. De nem. Még mindig ugyan olyan nagy az arcom. És vajon ki fog ez nevelődni belőlem valaha? Vagy míg el nem bukok az életben mindent, amire igényt tartottam és amit elterveztem, addig ilyen leszek. És talán utána is. Mert már így is rég megtanulhattam volna.

És igen, mindez egy elbaszott sütiből jött. De ez az igazság anélkül is. Egyszerűen csak egy balfasz vagyok, bár őszintén nem tudom milyen az, de találónak tűnik. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kolibrilina.blog.hu/api/trackback/id/tr511879335

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása