Eszembe jutott ez az egész pasi dolog. Utóbbi sok napban nem gondoltam arra a srácra akibe elvileg szerelmes vagyok. Gábor szerint csak a külselyét szeretem, de én azért ezt nem hiszem. Minden esetre, azt hiszem túl idealista vagyok. Már ennyi idősen is elképzelem, hogy rámtalál a nagy szerelem. Fiatal vagyok még nagyon, és azt hiszem nem a nagy szerelmet kéne keresnem. Bár nem keresem. Csak sok szerelmes regényt olvasok... Szóval igazából annyiból kéne álljon ez az egész járás dolog, hogy jól érzem magam a sráccal és jól elvagyunk. Most a srác jelző nem takar senkit. De valahogy én nem tudom így felfogni a dolgot... Néha azon gondolkozom, hogy mi baj van az én fejemben. Nem tudom... De ez az egész világ olyan nem is tudom. Nem normális. És nekem túl gyors. Hogy 13-14 éves lányok már nem szüzek. Sokszor csak azért, mert lenézik azt, aki még szűz. Én ezt nem tapasztalom közvetlen környezetben, hisz elég jó gimibe járok, de azért tudom, hogy így van. Ott van Erzsi, 15 éves barátnőm és abszolút normálisnak találná, ha szexelne azzal a sráccal akibe szerelmes. Nem járnak, még. Nem is igazán tudom már követni a dolgokat. De a lényeg, hogy ő is azok közé tartozik, akiknek ez az egész nem nagy ügy. Tegnap írtam Gábornak, hogy én nem tudok csak úgy járni valakivel, mert nem tudok csókolózni valakivel akit nem szeretek. Tehát akibe nem vagyok szerelmes. És ugyanígy, el nem tudom képzelni, hogy én azért veszítsem majd el a szüzességem, mert ezen át kell esni. Ahogy sokszor olvasom tini csajszik leveleit újságokban. Hogy ezen át kell esni. Szerintem nem kell átesni, legalábbis nem így. Nem hiszek ebben a házasság utáni szex dologban, de azért szerintem úgy a 17 a normális idő. Én akkorra tervezem. De csak ha lesz valaki akit tényleg szeretek. Mert csak úgy nem fogok lefeküdni valakivel. Megint nagyon jó dolgokról írogatok... Azt hiszem az ilyeneket nem itt kellene kifejtenem.:P
Utolsó kommentek