Nagyon elhanyagoltam a blogom mostanság. Igazság szerint most sincs túl nagy feelingem írni, de valahogy kell. Mennek a családi balhék, lehet, hogy Máté visszaköltözik Kókára. Hú, de jó lenne. Anyut meg nem értem, miért kell itt tartani őket... De ezen a témán inkább túl lépek.

Gáborral kibékültünk- azóta nem írtam azt hiszem. Barátilag minden ok.

Megkaptuk a negyedévinket, szerintem az egész kamu. Magatartásom, szorgalmam, teljesítményem kiváló. Aszittem beszarok, mikor megláttam. Baráti köröm meg lényegében kialakult. Ahham. Lényegében. Nem gáz, hogy úgy 2 éve stabilan ez a baráti köröm... Legfejjebb az utóbbi 1-2 hétben kicsit kevesebbet voltam velük, mert nem hozzájuk hangulatom. De attól még ez faszság.

Nincs kedvem írni. Ez van. Meg amit írnék azt ide nem akarom. De szar.:P

Együttélés volt hétvégén, elindultunk az úton, nagyon jó volt. Annyit röhögtem már megint... Naggyon hosszú életem lesz.:) Nah lépek. Csáó

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.