is van vége, méghozzá mikor becsapom (már amennyire egy harmónika ajtót be lehet, de biztosíthatok mindenkit, 5 év alatt tökélyére fejlesztettem...) az ajtóm. 
Mert Mátéka ismét kitett magáért. Hiába szeretném, hogy a világ megtudja milyen, sosem fog eljönni az a pillanat amikor kiderül értéktelen egoizmusa és kétszínűsége. De 2 év múlva elköltözöm és akkor majd ünnepeken találkozom majd max. vele, ha muszáj. Irigylem a nővérem, itt hagyta az egész ****** családot. Képes volt meglépni. Én sosem fogok tudni így elszakadni... 

A bejegyzés trackback címe:

https://kolibrilina.blog.hu/api/trackback/id/tr601985870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása